Miért nem elég egy állásportál a kecskeméti gyári munkaerőhiány ellen?

Egy toborzó ügynökség heteken át tölt fel hirdetéseket, mégis alig jön jelentkező. A hiba nem a szövegben van. A csatorna maga hibás.

Kecskemét és környéke tartósan munkaerőhiánnyal küzd a feldolgozóiparban. A hagyományos állásportálok elérése alacsony a kékgalléros célcsoportnál, mert ez a réteg jellemzően nem böngész aktívan ilyen oldalakat. A megoldás a lokálisan szegmentált közösségimédia-hirdetés és keresőmarketing, ami ott találja meg a jelöltet, ahol ténylegesen jelen van. A munkaadói márkaépítés hosszú távon csökkenti a fluktuációt és a toborzási költséget. Aki most vált stratégiát, hetek alatt érzékelheti a különbséget a jelentkezői számban.

Sokáig az volt a bevett gyakorlat, hogy egy gyári pozíciót feltöltöttek egy-két nagyobb állásportálra, aztán vártak. Ez a módszer működött, amíg a kínálat és kereslet valahogy egyensúlyban volt. Mostanra ez az egyensúly felborult.

A hiba nem is a hirdetés szövegében rejlik.

Sokan azért maradnak le, mert a hagyományos álláshirdetés-kezelés lassú visszajelzést ad. A hirdetés feladási sorrendje miatt egy kékgalléros pozíció néhány nap után lekerül a látható felületről, és onnantól gyakorlatilag láthatatlanná válik az új keresők számára. Eközben a valódi célcsoport, vagyis a fizikai munkakörre nyitott jelöltek, a mindennapjaikat közösségi médiában töltik, nem álláskereső portálokon böngészve.

Ez az a pont, ahol a legtöbb munkaerő-közvetítő és toborzási ügynökség rossz irányba fordul. Azt hiszik, a megoldás még több hirdetés, még több portál, még nagyobb büdzsé ugyanarra a csatornára. Pedig a probléma nem a mennyiség, hanem a helyszín.

A lokálisan szegmentált közösségimédia-kampány azért hoz több jelentkezőt, mert a hirdetéskezelő rendszer földrajzi és érdeklődési szűkítés alapján csak azoknak mutatja meg a pozíciót, akik ingázási távolságon belül élnek, és ténylegesen releváns munkakört keresnek. Ebből következik, hogy egy kattintásból nagyobb arányban lesz valódi jelentkezés, nem csak felszínes érdeklődés. Ez a fajta munkaerőpiaci jelenlét gyökeresen más logikát követ, mint a portálos hirdetésfeladás. A jelöltszerzés itt nem passzív várakozás, hanem aktív megkeresés.

Egy régiós munkaerő-elérési stratégia akkor működik igazán, ha a helyi ipari infrastruktúrát is figyelembe veszi.

Kecskemét belvárosában a felújított polgárházak és a Mercedes-gyár közelében húzódó ipari csarnokok teljesen más munkaerőpiaci mintázatot rajzolnak ki. Egy döntéshozó szemszögéből ez azt jelenti, hogy a kampányt nem lehet egységesen egy egész városra tervezni. A Hunyadivárosi városrészben és az új logisztikai parkok környékén koncentrálódik az a kékgalléros réteg, akit a megbízó cégek keresnek, míg a belvárosi irodaházak inkább adminisztratív munkaerőt vonzanak. Aki itt él, pontosan tudja, hogy a régi téglagyári munkáskolónia-jellegű házak környékén más napi ritmus uralkodik, mint a belváros felújított polgárházainál. Ez a helyismeret nem díszítőelem, hanem tervezési alap.

Van egy csendesebb pillanat is ebben az egészben. Nem minden hirdetés hoz azonnali eredményt, és nem minden nap zajlik kampányoptimalizálás. Van, amikor egyszerűen csak figyelni kell, hogyan mozog a piac, milyen ütemben érkeznek a jelentkezők, és mikor érdemes finomítani a célzáson. Ez a fajta ráérős megfigyelés éppolyan fontos, mint maga a hirdetésfeladás.

Ez a módszer viszont nem mindenkinek ajánlott. Ha egy toborzó cég egyetlen, sürgős pozíciót szeretne egyik napról a másikra betölteni, egy hosszabb távra tervezett, márkaépítő jellegű kampány nem lesz elég gyors megoldás. Az employer branding alapú megközelítés hetek, néha hónapok alatt érik be igazán, és aki azonnali, egyszeri betöltést vár tőle, csalódni fog. Egy egyszeri, kampányszerű hirdetésfeladás nem old meg tartós munkaerőhiányt, mert a fluktuáció folyamatos utánpótlást igényel, nem egyszeri jelöltcsúcsot. Ha a büdzsé is szűkös, a lokális szegmentáció finomhangolása extra időt és szakértelmet igényel, amit nem minden ügynökség tud vállalni.

Milyen vállalkozás-típusnak működik ez jól? Azoknak a toborzási ügynökségeknek és munkaerő-közvetítőknek, akik több, párhuzamosan futó pozíciót kezelnek ugyanazon a régión belül, és hosszabb távon építik a megbízó cégek munkaadói imázsát. Ilyenkor a lokális szegmentáció és az employer branding együtt erősítik egymást, mert minden egyes sikeres toborzás javítja a cég hírnevét a következő kampányhoz.

Kontra oldalon viszont ott van a plusz teher azoknak, akik csak alkalmi, egyszeri megbízásokat vállalnak egy-egy pozícióra. Számukra a részletes célzás felépítése aránytalanul nagy erőforrást igényelhet ahhoz képest, amennyi megtérülést egyetlen betöltött állás hoz. Ilyen esetben egy egyszerűbb, gyorsabb megoldás is elegendő lehet.

Az év bizonyos szakaszaiban ez a fajta munkaerőpiaci nyomás különösen felerősödik. Szeptember és október környékén a gyártó cégek gyakran érzik az utolsó negyedéves teljesítménynyomást, és ilyenkor hirtelen nő az igény a gyors, eredményorientált toborzásra. Ez az az időszak, amikor a lokálisan célzott kampányok különösen jól teljesítenek, mert a verseny más ügynökségekkel még nem olyan éles, mint tavasszal. Aki ezt az ablakot időben felismeri, komoly előnyre tehet szert a következő negyedévre nézve. Egy jól időzített kampány ilyenkor akár heteket spórolhat meg a betöltési folyamatból.

Mennyi idő alatt lehet kékgalléros jelentkezőt találni közösségi médián keresztül? Egy jól szegmentált, helyi célzású kampány jellemzően napok alatt hoz jelentkezőket, szemben a hagyományos álláshirdetések heteken át tartó, bizonytalan kimenetelű futtatásával. Ez azért lehetséges, mert a hirdetés pontosan azokhoz jut el, akik ingázási távolságon belül élnek, és aktívan keresnek fizikai munkakört. A gyorsaság mögött nem szerencse áll, hanem a célzás pontossága. Egy ügynökség, amely ezt a módszert alkalmazza, jellemzően már az első hét végén érzékelhető változást lát a jelentkezői számban.

Sándor hét éve vezet egy autószervizt Kecskemét külső részén, és sokáig fogalma sem volt róla, miért nem jelentkezik senki a meghirdetett szerelői pozícióra. Az álláshirdetés-portálokon feltöltött szöveg jónak tűnt, mégis hetekig üres maradt az állás. Most már tudja, hogy a probléma a csatornaválasztásban rejlett, és éppen egy helyi célzású kampányra vált át, ami már az első napokban hozott érdeklődőket. A folyamat még tart, de az irány már látszik.

Az 5-ös főút és az M5-ös autópálya csomópontjának közelsége miatt Kecskemét munkaerőpiaca erősen ingázásra épül. Ez azt jelenti, hogy a célzott hirdetéseknél a lakóhely szerinti szűkítést érdemes tágabban meghatározni, mert a jelöltek jelentős része nem a városon belülről, hanem a környező településekről érkezik. Aki ezt figyelmen kívül hagyja, szűkebb merítésből dolgozik, mint amennyire szüksége lenne.

A munkaerőhiány nem old meg magától, és a régi módszerek egyre kevesebb jelentkezőt hoznak. Aki most vált a lokálisan célzott, employer branding alapú megközelítésre, hosszú távon stabilabb utánpótlást épít. A következő negyedév döntése most dől el.